Növények és rovarok tylenchida parazitái, 2. kiadás,

Ez az a szakasz, amely a növényi sejtbe integrálódhat. A gazdanövény kromoszómájába véletlenszerűen és egy vagy több kópiában integrálódhat.

A T-DNS-en található gének és az őket határoló szakaszok hasonlóak az eukaryota genomokhoz, azzal az egy eltéréssel, hogy nem tartalmaznak intront Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a gének képesek a növényben expresszálódni.

Növényvédelmi állattan gyakorlatok

A tumorképzésben főleg a növényi hormonokat szabályozó gének vesznek részt. A képződő tumorok morfológiáját és fiziológiáját négy gén szabályozza: az iaaM más néven auxl, tmsl és iaaH más néven aux2, tms2 gén szabályazza az auxintermelést, az ipt más néven cyt, tmr gén pedig a citokinintermelést. A negyedik gén az ún. A T-DNS-en a fentieken kívűl ismertek az op in szintézisért felelős gének és az ons gén, amely az op in szekréciót szabályozza. A növénybe jutást a T-DNS-t határoló szekvenciák határozzák meg.

Mind jobbról, mind balról bázispár található, amelyek döntő szerepet játszanak a T-DNS növénybe jutásában. Ezek a szegélyszekvenciák cis 2.

A fonálférgek rendszere A fonálférgek rendszere erősen átalakulóban van. Hagyományosan két nagy osztályukat különböztetik meg. Az Adenophorea osztályban sok a szabadon élő, bár vannak fontos humán paraziták is.

kiadás működnek. A jobboldali szekvencia elengedhetetlenül szükséges a növények transzformálásához. Miután a T-DNS átvitele jobbról kezdődik és bal felé tart, maga a folyamat poláris.

Növényvédelmi állattan gyakorlatok - PDF Free Download

A baloldali szegélyszekvencia pontos szerepe nem ismert. Valószínűleg az átkerülő DNS hosszúságát mint terminál szekvencia határozza meg. A Vir szakasz. Az octopin típusúTi plazmidok Vir szakasza nyolc operonból áll, virA-virH. A virA, virB, virD és virG mutációja a patogenitás teljes elvesztését eredményezi minden növényen.

A többi lókusz virC, virE, virF és virH mutációja viszont csak a gazdanövénykör szűkülésében és a tumorképzés csökkenésében nyilvánul meg. Ezen a szakaszon találhatók a vir gének, amelyek különböző módon ugyan, de mind összefliggésben vannak a transzformációvaL Az egyes vir gének pontos szerepének meghatározása az utóbbi években szinte folyamatos.

A korai elképzelésekkel szemben a folyamat meglehetősen összetett és rengeteg lépésből áll. Egyesek kemoreceptorként felfogják a sérült növényből érkező fenolos vegyűletek által közvetített indukciót, míg mások a folyamat következő lépéseiben segítik a T-DNS kivágódását.

Növényvédelem

Egyes vizsgálatok szerint a gazdanövénykör meghatározásában is részt vesznek. A vir gének érdekes módon eredetileg cis de transban is kifejtik hatásukat. Ez azt jelenti, hogy a növények és rovarok tylenchida parazitái gének akkor is működőképesek, ha fizikailag el vannak választva a T-DNS szakasztóL Ez a felfedezés vezetett el a manapság használatos bináris vektorokhoz, amelyeknél a vir szakasz egy külön plazmidon található. A kromoszómán található gének szerepe a patogenézisben. Jóllehet a Ti plazmidon kódolt gének patogenitásban játszott szerepe ma már egyértelműen bizonyított, számos adat utal arra, hogy az agrobaktériumok kromoszómáján is találhatók olyan gének, amelyek terméke befolyásolja a patogenezis kimenetelét.

Növény- és talajvédelem

Így pl. Bizonyos a kromoszómán kódolt aminósavhasznosítás megváltoztatása megváltoztatja a virulenciát is. Hasonlóan viselkednek, a triptofán auxotrófok is.

Mivel a triptofán az indalecetsav prekurzora, lehetséges, hogy az utóbbi termelése gátlódik és ez vezet az avirulenciához. Növények és rovarok tylenchida parazitái auxotrófia mellett, azok a mutánsok, amelyeknek a növényi sejtfalhoz való kapcsolódása hiányos a már említett chvA és chvB lókuszok szintén csökkent virulenciájúak. Érdekes módon ezeknek a géneknek a működése gazdaspecifikus. Ha mutagenezissel inaktiváljuk őket, egyes növényeken avirulenssé válnak, míg másokon megtartják virulenciájukat A baktérium cellulózszintéziséért felelős gének szintén a kromoszómán kódoltak A kromoszómán egy ll kb hosszúságú szakaszon két operon található, ahol ezek a gének elhelyezkednek Összefoglalva, a kromoszómán található gének mai tudásunk szerint az alábbiakban fejtik ki hatásukat: - a gazdasejthez való kapcsolódás elősegítésével, - a sebbe jutott baktérium növekedési képességének meghatározásával, - a Ti plazmidon növények és rovarok tylenchida parazitái vir gének szabályozásával.

A tumorindukció kölönböző lépései l. 2.

kiadás patogén baktérium növénybejutása és szaporodása. A sebben képződő fenolos vegyületek indukálják a baktérium vir génjeit 3.

Fischl géza a biológiai növényvédelem alapjai by ezvans - Issuu

T-DNS kivágódása. T-DNS növénybe jutása. A baktérium sebbe jutása és megtapadása. Mai tudásunk szerint a megsebzett növényi szövethez a baktérium cellulóz fibrilliumokkal kapcsolódik. A növényi sejtből bizonyos fenolos vegyületek diffundálnak ki, amelyek aktivizálják a baktérium vir-génjeit A vir-gének működése következtében a Ti plazmidból kivágódik a T-DNS és integrálódik a növényi sejtbe.

Ahhoz, hogy a természetben a baktérium a növényi sebbe jusson, rendelkeznie kell 2. kiadás képességekkel, amelyek elősegítik a baktérium mozgását Ha egy kapilláris csőbe növényi présnedvet teszünk és a csövet a baktériumok szuszpenziójába állítjuk, akkor 30 perc elteltével az agrobaktériumok a kapilláris cső végénél tömörülnek.

Fordítva, növények és rovarok tylenchida parazitái a baktériumszuszpenziót tesszük a kapillárisba és a kapilláristegy olyan fúggőcseppbe állítjuk, amely növényi présnedvet tartalmazza, akkor a baktériumok kiúsznak a kapillárisból a fúggőcseppbe. Újabban az is bizonyítást nyert, hogy a sebzéskor keletkezett acetosyringon chemoattraktáns és vonzza a baktériumokat a növényi sebhez.

A vizsgálatok szerint csak a Ti plazmiddal rendelkező A.

• A lárvák és az imágók táplálékot vehetnek fel a megtámadott növények gyökeréből, gumójából, szárából és a levelekből.
• A viburnum a paraziták gyógyítására

A Ti plazmidmentes törzsekre viszont a kölönböző cukrok és aminosavak hatnak. Az acetosyringon koncentrációtól fúggően más-másszerepet tölt be a baktérium életében.

Bevezetés az állattanba

Mesterséges körülmények között általában a baktériumot az inokulálás folyamán a növényen ejtett sebbe helyezzük. Ilyenkor nincs mód arra, hogy a baktérium aktív mozgását is teszteljük A természetben azonban valószínűleg csak a mozgóképes baktériumok képesek eljutni a sebekhez. Ezt bizonyítja az a kísérlet is, mely szerint azok a mutánsok, amelyek mozgásképtelenek, természetes körülmények között a talajban nem fertőzik a növényeket, szemben a vad törzsekkel, amelyek ilyenkor is fertőznek A baktériumok az aktív mozgáshoz csillóikat használják.

Azok a mutánsok amelyek nem rendelkeznek csillókkal, csökkent virulenciájúak.