Különbség a fonálférgek és a platyhelminták között
Tartalom
Jelentős magyar eredmény az öregedésbiológiában [origo] Magyar kutatók a Caenorhabditis elegans nevű fonálféreg segítségével arra jöttek rá, hogy az életkort befolyásoló ún. TOR-gén egyúttal az inzulin-anyagcsere karmestere is.
A genetikusok az öröklődés szabályainak kulcsáért gyakran fordulnak olyan egyszerű felépítésű, mégis "fejlett" genetikai rendszerrel rendelkező élőlényekhez, mint a muslicák vagy fonálférgek.
A fonálféreg jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azok a kutatók, akik először használták genetikai kísérletekben ezt az apró állatot, ben megkapták az orvosi Nobel-díjat. Magyarországon a fonálféreg Nematoda kutatásának egyik fellegvára a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszéke.
Itt a kutatók nemrégiben világraszóló eredménnyel álltak elő: megfejtették az összefüggést a hosszú életkor és a szervezet inzulin-háztatását szabályozó gén között. A működés alapelvei pedig kitűnően megérthetők az egyszerűbb szerkezeten is. A magyar kutatók - akiknek eredményét a Naturea világ legtekintélyesebb tudományos folyóirata is közölte - arra jöttek rá, hogy az életkort befolyásoló ún.
Vellai Tibor genetikus kísérletei bebizonyították, hogy azok a fonalférgek, amelyekben a TOR-gén működését csillapították, azaz kevesebb táplálékot kaptak, hosszabb ideig éltek. Sőt, nem csak az életkoruk tolódott ki, hanem hosszabb ideig maradtak fiatalok, tovább őrizték meg szaporodóképességüket is.
Lényegében lassabban ketyeg biológiai órájuk, s ez minden valószínűség szerint így működik az emberben is. Vagyis - ahogy az már oly sokszor bebizonyosodott - a genetika csupán az élet határait, a kereteket szabja meg. De hogy ezek között a keretek között mi történik, az már tőlünk is függ.
Részletek a Delta május 2-ai adásában vasárnap,