Hogyan lehet eltávolítani a férgeket a csigákról

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

Támogass te is! A Biomphalaria tenagophila nevű tányércsigafaj populációjára véletlenül bukkant rá két zoológus, dr. A tudósok a magyar-román határtól 50 kilométerre levő, Bihar megyei Robogány Robogani melegvízű forrásának kifolyójában egy endemikus és azóta már feltehetően kipusztult faj egyedei után kutattak, amikor megtalálták a csigát.

Az általuk begyűjtött egyedeket dr. Majoros Gábor és dr.

Férgekkel a bőr alatt vagy zombiként lehet rosszabb?

Földvári Gábor parazitológusok azonosították anatómiai és molekuláris biológiai módszerekkel a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékén. Potenciális veszély A felfedezés jelentősége, hogy ez a csigafaj egyike a vérmételykór ismert köztigazdáinak a köztigazda olyan organizmus, amelyben a parazita az életciklusának egy bizonyos szakaszában fejlődik.

Nyelőcsőférgesség - csak egyszerűen

A vérmételykór vagy más neveken bilharziózis vagy schistosomiazis egy, a vérerekben megtelepedő laposféreg okozta megbetegedés, amely a malária hogyan lehet eltávolítani a férgeket a csigákról a legtöbb embert fertőző parazitás bántalom napjainkban. A vérmételykór jobbára csak a Föld meleg égövi területeire jellemző, miután a férgek lárvái életciklusuk egy bizonyos szakaszában olyan csigafajokban fejlődnek, amelyek csak a soha be nem fagyó, melegebb vizekben tudnak megélni.

Biomphalaria tenagophila A betegséget okozó laposféreg lárváit eddig még szerencsére nem találták meg a robogányi csigákban, tehát a most felfedezett állomány nem jelent közvetlen közegészségügyi veszélyt. A testükben vérmételyt hordozó emberek azonban a világ minden táján megfordulhatnak, és a belőlük széklettel, vizelettel külvilágba jutott peték fertőzővé tehetik a vizekben élő Biomphalariákat.

Robogányban a falusiak fürdésre és mosásra használják a forrást, ezért fokozott kockázatot jelent az állomány esetleges fertőződése.

A most megtalált Biomphalaria populáció potenciális veszélyt jelenthet a vérmételykór európai terjedése szempontjából — figyelmeztet a sajtóközlemény. Évek óta a szomszédban élnek A csigákat először ben találták, azóta követik nyomon a populációt, ami stabilnak és életképesnek látszik — mondta az Indexnek dr.

Szerző: Dr. Podlupszki Csaba Gasztroenterológus Paraziták Horogféreg Ancylostoma duodenale Az emberi horogféreg két nematóda hengeresféreg fajtára osztható, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus. Kifejlett nőstény egyedek méretei: mm A. Az állatokban előforduló horogférgek egy kisebb csoportja képes megszállni és parazitizálni az embert is A.

Korábban sem Európában, sem a mérsékelt égövben máshol nem bukkant még fel ez a csigafaj, és egyelőre nem ismert, hogy miként telepedhetett meg Robogányban. A Biomphalariát díszállatüzletekben sem lehet kapni, tudományos célú tenyészeteket viszont szoktak laboratóriumokban tartani, hogy a vérmétely fejlődését tanulmányozzák.

Magyarországon nincs ilyen tenyészet.

Növényvásárlás során behurcolható nemkívánatos élőlények

Eddig is voltak példák arra, hogy a mérsékelt övi területeken megfelelő körülmények között például langyosvizű forrásokban vagy üvegházakban trópusi fajok telepedtek meg, ez az eset most arra figyelmeztet, hogy a trópusi jövevények között olyanok is lehetnek, amelyek járványügyi szempontból kockázatot jelentenek.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne felkészülnünk az ilyen fajok betelepülésének korai felismerésére és emiatt a hazai melegvizek hogyan lehet eltávolítani a férgeket a csigákról felmérését és rendszeres monitorozását javasolják.

Csigából emberbe A vérmételykór terjesztői a Schistosoma nembe tartozó laposférgek. A most megtalált Biomphalaria csiga a Schistosoma mansoni faj köztigazdája, amely a betegség bélrendszert fertőző változatáért felelős és leginkább Dél- és Közép-Amerikában, illetve Afrikában terjedt el.

A féreg életciklusának elején az emberben élősködő kifejlett mételyek nőstényei a vérbe ürítik a petéiket, amelyek kifúrják az érfalat, és a belekbe vagy a húgyhólyagba jutnak, ahonnan a vizelettel és széklettel kijutnak a külvilágba.

A külvilágban a petékből kikel az első lárva, amely ha olyan vízbe kerül, ahol él a köztigazda csigafaj, befúrja magát a csigába, és abban megsokszorozódva további lárvaalakokká alakul.

Ezek a lárvák kifúrják magukat a csigából és a vízbe kerülnek. Az úszó lárvák a vízben fürdő, vagy egyszerűen csak a vízzel érintkező ember vagy állat bőrébe fúrják magukat, majd onnan az erekbe jutnak és a keringéssel eljutnak a megtelepedési helyükre, ahol ivarérett métellyé válnak.

A hím és a nőstény mételyek párt képeznek, petéket termelnek, amelyek a véráramba jutnak és a ciklus kezdődik előről. Egy kifejlett nőstény vérmétely évig él az emberi szervezetben, a belek és a máj ereiben.

A betegség első tünete viszkető kiütés ott, ahol az állatok a testbe jutottak. Néhány hét múlva láz jelentkezik, amit hidegrázás, hasi görcsök, véres hasmenés és izomfájdalmak kísérhetnek.

A betegség krónikus gyulladásokat, máj- és lépmegnagyobbodást is okozhat. A vérmételykór gyógyszerrel kezelhető, de a fejlődő országokban erre sokszor nincs lehetőség. Egyes becslések szerint évente körülbelül 20 ezer ember halálához járul hozzá a vérmételykór.