A parazita a természet királya.
Tartalom
Sárga gévagomba telep Laetiporus sulphureus A gombát felhasználhatjuk főételként rántva, pörkölt, fasírozottilletve salátákköretek, levesek, mártásokhúsok ízesítésére is. Szárítva levesek, húsételek, saláták alkotórésze, őrölve fűszerként ugyanezekhez az ételekhez ízesítőként használják. A gombák gyógyhatása[ szerkesztés ] A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat.
A természettudósként és művészként is világhírű Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását. A zebrák csíkozásának okát kutatva megállapították, hogy a mintázat a rovaroktól véd: a vérszívó böglyök látását ugyanis összezavarják a zebrák csíkjai. Az efféle kutatások - bár első pillantásra talán elvontnak tűnnek - az állattartásban, a parazita rovarok elleni védekezés miatt nagy jelentőségűek.
Horváth Gábor és csapata Farkas Etelka, Boncz Ildikó, Blahó Miklós, Kriska György a négylábú állatok járásáról készített képzőművészeti ábrázolásokat hasonlította össze a történelem előtti időktől fogva a jelenkorig. Kiderült, hogy az ősemberek pontosabban rajzolták a barlangok falára, élethűbben vésték kőbe az általuk megfigyelt négylábúak mozgását, mint a későbbi korok művészei.
Az ősemberek 46,2 százalékos arányban tévedtek, az ig, Eadweard Muybridge skót származású amerikai fényképész úttörő fényképfelvételeinek megszületéséig alkotó későbbi művészek pedig 83,5 százalékban. Az után készült alkotásoknál a hibaszázalék 57,9 a parazita a természet királya, tehát mintegy 25 százalékkal javult az ábrázolások pontossága az elmúlt több mint egy évszázad során.
De meglepő módon még az óta készült rajzok, festmények, szobrok is több tévedést a parazita a természet királya, mint a történelem előtti időkből származó ábrák. Az eredményekről magyarul a Fizikai Szemle A négylábú állatok elvileg hatféle lépéssorrendet használhatnának, a természetben azonban csak egy BH-BE-JH-JE, ahol B a bal, J a jobb, H a hátsó, E az első lábra utal fordul elő, mert ez a biomechanikailag legstabilabb járásmód.
A mai művészek, grafikusok azonban nem sokat tanultak Muybridge fotósorozataiból és kutatásaiból, amelyekből ben kiderült, hogy a lovak természetes járása leírható a BH-BE-JH-JE sorozattal, vagyis a bal hátsó után a bal első, majd a jobb hátsó és a jobb első lábukat emelik. Az állatok számára azért fontos ez a sorrend, mert ez biztosítja számukra a legbiztonságosabb "talajfogást", illetve alátámasztást. Elefánt ábrázolása a líbiai Tardrart Acacus mellett LH - bal hátsó, RH - jobb hátsó, RF - jobb első, LF - bal első A mozgás jól leírható a súlypontvetülettel és a lábak által bezárt háromszögek viszonylagos elhelyezkedésével.
A stabilitást, például a felborulás esélyének minimalizálását az szolgálja, ha a súlypont talajvetülete a lábak által bezárt háromszögek oldalaitól a lehető legtávolabb parazitákból és gombákból származó termékek. A kutatók ezek ismeretében a négylábúak járásának ezer képzőművészeti ábrázolását vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a lascaux-i barlangban az ősemberek sokkal élethűbben rajzolták meg a lépéseket, mint ahogyan az Leonardo da Vinci egyik híres lórajzán látható.
De egy ősi líbiai elefántábrázolás, egy Tadrart Acacus környéki sziklavéset is pontosabbnak bizonyult, mint egy modern angol szobrász, Anna Hyatt Huntington lovas szobra.
Sobieski János lengyel királyt ábrázoló, Párkányban Szlovákia látható lovas szobra helyesen mutatja a ló járását.
