Paraziták, a veszélyes „potyautasok” | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál

Vad paraziták, Paraziták, a veszélyes „potyautasok”

A vadon élő kérődzők fontosabb parazitái 4. Egysejtű paraziták 4. Kokcidium-fertőzöttség Kórokozó. Vad paraziták vadjainkból is számtalan kokcidium- szinte kizárólag Eimeria- fajt írtak le, általában a bélcsatornában élnek, élősködnek. Mivel kivételes esetektől eltekintve csak kisszámú oociszta peteciszta A kokcidiumos fertőzöttség rendszerint tünetmentesen zajlik le.

Masszív oocisztaürüléssel járó klinikai tünetekben is megnyilvánuló bélkokcidiózis igen ritkán, csak intenzív tartási körülmények között fordul elő. Néhány ilyen esetet vad paraziták zárt területen nevelt növendék szarvasokban, őzekben. A kokcidiumok inváziója ilyenkor minden bizonnyal másodlagos, a háttérben anyagforgalmi, illetve stressz eredetűellenállóképesség-csökkenés vagy immunzavar áll. Szarkocisztisz-fertőzöttség Kórokozó. Aminden hazai kérődző vadfajban előforduló szarkosporidiumok.

Az apró cisztákban milliószámra összezsúfolódott szarkosporidiumok a ragadozók eb, róka, farkas egyesbélkokcidiumainak, a Sarcocystis-fajoknak a vegetatív alakjai.

A fertőzött csülkös vad tehát köztigazdaként szerepel.

A fertőzöttség általában tünetmentes. A ártalmatlan féreg gyógyszer többsége csak nagyítóval, vagy mikroszkóppal festett szövettani metszetben fedezhető fel.

vad paraziták

Egy részük azonban szabad szemmel is jól látható, pl. Babeziózis Vad paraziták. A Babesia capreoli nevű spórás egysejtű, amely a szarvasfélékvörösvértesteiben élősködik. Kullancsok terjesztik. Muflonban más, a juhfélékben élősködő Babesia-fajok fordulhatnak elő. Klinikai tünetekben megnyilvánuló fertőzöttség betegség csak igen ritkán fordul elő.

E tekintetben csupán egy vadon élő őzről és egy tenyésztett szarvasborjúról van tudomásunk. Utóbbinál a gondozó étvágytalanságot, bágyadtságot figyelt meg. Az állatorvosi vizsgálat során lázat és rozsdabarna vizeletet vérfestékvizelést lehetett észlelni.

Paraziták, a veszélyes „potyautasok” | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál

A késedelem nélkül beadott Berenil injekció hatására az állat pár óra elteltével tünetmentes lett. A vérkenet mikroszkópos vizsgálata során a vörösvértestekben sikerült a babéziákat megtalálni.

Mételyek 4. Lándzsásmétely-fertőzöttség dikrocöliózis Kórokozó.

Túlélte a rovarirtást

A lándzsásmétely Dicrocoelium dendriticumamely mindenféle csülkös vadban előfordul helyenként. Leggyakoribb a muflonban, és kórbonctani elváltozások is csak e vadfaj egyedeiben alakulnak ki. A több száz, esetenként néhány ezer métely hatására az epeerek idült tágulata állandósul. Sárgásfehér kanyargós rajzolat hálózza be a májfelszín kisebb-nagyobb részét.

A metszéslapon is egymást érik a mm-nyire megvastagodott epeerek. Az epeereket az apró mételyekkel teli, sűrű sárga, krémszerű váladék tölti ki. A szarvasfélék májában a muflonos területeken is legfeljebb csak vad paraziták férgekből készült csecsemőkészítmények lándzsás métely található.

Fejlődését a Májmételykór faszciolózis Kórokozó. A közönséges májmétely Fasciola hepatica vad paraziták a házijuhok és a szarvasmarhák megbetegedését okozza. A szarvasfélék is fogékonyak ugyan, de bennük súlyos fertőzöttség, mételykór igen ritkán alakul ki.

Eimeria debliecki, E. Bélkokcidiumok gyakrabban, illetve nagyobb számban rendszerint a disznóskerti malacokban, süldőkben fordulnak elő.

Kisebb mérvű fogékonyságukat az is bizonyítja, hogy az egykori, ún. A máj többé-kevésbé zsugorodott és szívós.

Visszatért Amerikába a horrorparazita

Esetenként kis csomók észlelhetők a vad paraziták burka alatt, amelyekben egy-két fiatal vagy kifejlett métely tartózkodik. A májmétely köztigazdái apró vízicsigák, az ún. Megelőzésként az értékes nagyvadállománnyal rendelkező vad paraziták, ha csak lehet, meg kell akadályozni a mételyfertőzött juhnyájak legeltetését, rendszerint ezek hurcolják be a májmételyt, illetve tartják fenn a fertőzöttséget. Amerikai májmételykór Kórokozó. A nagy vagy amerikai májmétely Fascioloides magna.

Jóval nagyobb 6—10×2—3 cm Fejlődése azonban hasonló, és ugyanazok a csigafajok a köztigazdái is. Végleges gazdái a különböző szarvasfélék. Ezek epeútjaiban, ritkábban tüdejében, esetleg vékonybelében élősködik. Olaszország, Csehország és Szlovákia egyes területein már évtizedekkel ezelőtt meghonosodott.

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Vad paraziták módon néhány évvel ezelőtt hazai területre is átterjedt ez az élősködő Sztojkov és mtsai. A Szigetközben —ben vizsgált gímszarvas közül nek a májában találtak kifejlett adult amerikai májmételyt Egri és SztojkovGiczi, Egri Kórtani jelentősége a közönséges májmételyénél nagyobb, szlovák kutatók megfigyelései szerint nagy veszteséget okoz a vad paraziták területek gímszarvas- őz- és dámállományában.

A gímszarvast 40—, az őzet azonban már 6 métely is el tudja pusztítani.

bél helminthiasis

Rendes gazdái az amerikai szarvasfélék, elsősorban a fehérfarkú szarvas, amelyben a fertőzöttség mindig tünetmentes. A fertőzött állatokban gyakran a máj felszínére is kidomborodó, diónyi, vöröses színű, vad paraziták falú, puha tapintatú cisztákat lehet találni Belsejükben sűrűn folyó, vagy szemcsés zöldesbarna-feketésbarna masszába ágyazva helyezkedik el 1—2 métely 6.

Bendőmétely-fertőzöttség Kórokozói. Az ún. E vaskos, kúp alakú, hússzínű férgek hossza 6—12 mm, szélessége 2—3 mm. Köztigazdáik a vízben élő tányércsigák Planorbis fajok. A házi és vadon élő kérődzők emésztőcsatornájában élősködnek olyan vidékeken, ahol az említett vízicsigák gyakoriak. Szarvasokban és őzekben az ártéri vagy mocsaras területeken fordulnak elő rendszeresen. A bendőpapillák között csak alig-alig észrevehető kicsiny mételyek száma ritkán haladja meg a 10—15 példányt.

Galandférgek 4. Galandférgesség A hazai vadon élő kérődzők vékonybelében előforduló galandférgek a Moniezia fajok. Lárváik talajlakó atkákban fejlődnek, ezek véletlenszerű felvételével fertőződnek az állatok. A kifejlett férgek 1—5 méter hosszúak, 10—16 mm szélesek Általában csak a szopós korú állatok, így a 2—6 hónapos őzgidák, szarvasborjak, illetve muflonbárányok vékonybelében találhatunk 1—3 férget.

A fertőzöttség rendszerint tünetmentes.

Steril legyekkel és karanténnal védekeznek a hatóságok

Az immunitás kialakulása miatt a féreg pár hét után kiürül, később már a fertőződés nem ered meg. Borsókakór, hólyagférgesség A ragadozó emlősök róka, farkas, eb galandférgeinek lárvái igen gyakoriak a vadon élő kérődzőkben is A köztigazdákban kialakuló lárvát borsókának vagy hólyagféregnek nevezzük. Fala és az üregben lévő folyadék rendszerint teljesen áttetsző. A lárva feji része viszont porcelánfehér, gombostű- vad paraziták fejnyi nagyságú.

Main navigation

A nagyborsóka Cysticercus taeniae hydatigenae a Taenia hydatigena lárvája. A diónyi-kisalmányi borsóka igen elterjedt és egyes területeken nagyon gyakori őzben Fejlődési ciklusát a A borsókák gyakran csoportosan helyezkednek el a csepleszen, a májon vagy más testüregbeli savóshártya részeken. Klinikai tüneteket, megbetegedést nem okoznak. A borsónyi, rendszerint tojásdad alakú, átlag 7×4 mm-es borsóka a hazai vizsgálatok szerint igen gyakori az őzben és a gímszarvasban, de a dámvadban is előfordulhat.

Az alapos vizsgálatok során 28 őz közül 26; 8 gímszarvas közül 6 vad paraziták fertőzött. Csak minden ötödik állatnál találtunk a szívben is borsókát. A borsókák száma egy-egy állatban 1—46 között változott.

Zártan tartott csirkék parazitózisai

A hólyagféreg alakja és mérete is változó. Rendszerint tojásdad, de olykor kidudorodás bimbó is lehet rajta. A kisebbek mogyorónyiak, vad paraziták nagyok akár kisalmányiak is lehetnek. A féreg fala szívós, vastag külső és vékonyabb, szakadékony belső rétegből áll.

A fertőző hólyagok belsejében lévő vízszerű folyadékban fehéres, homokszerű szemcsék százai láthatók. Ezek az ún. Vad paraziták közönséges hólyagféreg vagy ehinokokkusz-hólyag a kutyafélék 3 tagú galandférge, az Echinococcus granulosus lárvája helyenként gyakori a vaddisznóban, a vadon élő kérődzőkben azonban igen ritka.

A fertőződési lánc, körfolyamat megszakítható, ha megakadályozzuk, hogy az ebek hozzájussanak a nyers zsigerekhez, vadhúshoz. Kergekór A kergeféreg a Multiceps Taenia multiceps lárvája Főként a juhfélék, így pl. A es években 4 muflon megbetegedését tapasztaltuk.

A vérárammal az agyvelőbe jutott lárva kezdetben vándorol. A sérült területek szomszédságában agyvelőgyulladás alakul ki, ami izgatottsági tünetekben nyilvánul meg. A letelepedett lárva diónyi hólyaggá fejlődik.

Az vad paraziták környező részei elsorvadnak, ami jellegzetes agyi tüneteket okoz. Vad paraziták a tompultság, az egyensúlyzavarok, a körbenjárás, esetleg a vakság 7. Fonálférgek 4. Gyomor-bélférgesség A vadon élő kérődzők oltógyomrában és vékonybelében élnek a Trichostrongylidae családba tartozó fonálférgek. Többségük csak 0,5—1,5 cm hosszú, de némelyik a 3 cm-es hosszt is eléri.

Visszatért Amerikába a horrorparazita

Egyes fajok vérszívók. Több tucat fajuk ismeretes.

vad paraziták

A lárvák fejlődéséhez nincs szükség köztigazdákra A gazdaszervezet egészségi és immunállapota erősen befolyásolja a megtelepedő férgek számát. Egyéb ok miatt csökkent ellenálló képességű egyedekben több vad paraziták féreg is otthonra talál. Zárt tartásnál stressztényezők hatására súlyos fertőzöttség is kialakulhat, különösen fiatal állatokban. Eredményesen kezelhető, illetve megelőzhető a kellő időben nyújtott albendazol- vagy ivermectin-tartalmú készítménnyel.

Vastagbélférgesség kaberciózis, ostorférgesség a Kaberciózis Kórokozó. A Chabertia ovina, egy 1,4—2,0 cm hosszú fonalféreg. Főként erdei őzekben fordul elő nagyobb számban. Erős fertőzöttség esetén a hullatékbogyókon kocsonyás, esetleg véres nyálka látható. Olykor hasmenés is előfordul, ami a végbélnyílás körül elszennyezi a tükör szőrzetét. A viszonylag vastag, fehér férgek jelenléte könnyen észrevehető a remesebél felnyitásakor Elváltozások azonban nem minden fertőzött őzben fordulnak elő.

  • Fichorova paraziták plos egyet
  • Beöntés a belek megtisztítására a parazitáktól
  • Szakállas sárkánykakány parazitákkal

Enyhébb esetekben kocsonyás nyálkacsomók vannak a béltartalomban. Súlyosabb formájánál a béltartalmat jórészt kocsonyás, vízüvegszerű, habos nyálka alkotja, amely helyenként véres is lehet Esetenként a remesebél fala nyálkahártyája megvastagodott és a nyálkahártyán szemölcsszerű vagy megnyúlt kiemelkedések láthatók. Ezeken véres beszűrődés is előfordulhat. A Trichocephalidae családba tartozó, 3,0—4,5 cm hosszú fonálférgek.

Petéik citrom alakúak. A vakbélben élő férgek elváltozásokat — nyálkahártya-megvastagodást, vad paraziták kruppos gyulladást — viszonylag ritkán okoznak Tüdőszőrférgesség diktiokaulózis Kórokozó. Szarvasokban és őzekben rendszerint a Dictyocaulus eckarti 3,5—7,0 cm hosszúritkábban a D. Közvetlen fejlődésűek. A hörgőkben megtelepedett férgek általában nem okoznak sem klinikai tünetet, sem helyi elváltozást, és rövidesen hatékony védettség alakul ki velük szemben.

Súlyos esetekben a vérömléses hörghurut és a több ezer féreg hatására lázas állapot, elesettség, étvágytalanság, sőt fulladásos halál is kialakulhat.