Talaj méregtelenítése
Tartalom
Tegnap óta már papírja is van róla: nem mondott igazat.
Egymillió giliszta hektáronként: egy jól működő biogazdaságban ennyi gyűrűzött, hengeres testű kis talaj méregtelenítése igyekszik azon, hogy — amint az Frühwald Ferenc Gilisztatenyésztés a biokertben című, remek szakmunkájából kiderül — akár tonna földet is megmozgasson a maga és a föld gazdája örömére.
A giliszta végtelenül boldog életet él vegyszermentes talajban, a növényvédő szerek ellenben ősellenségei.
Ha valahonnan elmenekül, nehezen tér vissza. A korábbinál nagyságrenddel kevesebb végez talajmunkát azon a Fejér megyei négyszázötvenkét hektáron is, amelyet egykor a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ művelt.
A mintagazdaság akkor lehetetlenült el, amikor az alapítása, óta általa bérelt, a rendkívül szigorú Bio Suisse minősítő rendszer szerint is kiválónak elismert földterületeket ban újrahirdették, s azokból a kishantosiak egyetlen négyzetmétert sem kaptak, helyettük tíz másik pályázó — köztük például egy salgótarjáni bejegyzésű építőipari cég — lehetett boldog az eredményhirdetés után.
Hiába alakult ki hatalmas talaj méregtelenítése, a Nemzeti Földalapkezelő és a Vidékfejlesztési Minisztérium végigvitte talaj méregtelenítése földek újraosztását, szétrombolva ezzel a mintagazdaságot.
Az üggyel kapcsolatban makacsul tartotta magát — ám természetéből adódóan bizonyíthatatlan volt — a feltételezés, amely szerint Kishantos ellehetetlenítése nem föld- sokkal inkább pártpolitikai ügy: Talaj méregtelenítése József, aki korábban épp a kormány földdel kapcsolatos intézkedései miatt került szembe a Fidesszel és a miniszterelnökkel, ezer szállal kötődött a gazdasághoz, annak vezetője, Ács Sándorné régi bizalmasa volt.
Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium akkori — és az utódtárca, a földművelésügyi jelenlegi — államtitkára azonban rendre arra hivatkozott, hogy talaj méregtelenítése biogazdaság bérletidíj-elmaradásban van, megkárosította az államot, és nem teljesített vállalt fejlesztéseket.
Szavaiban sokan kételkedtek, ám tegnap óta már papírja is van róla: nem mondott igazat. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár pedig félrevezette talaj méregtelenítése magyar közvéleményt Kishantos ügyében, mert Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, és nem igaz, hogy olyan fejlesztéseket vállalt, amelyeket nem teljesített.
Kémhatása bázikus, ezért semleges oldatokban ammónium ion formában van jelen, ami alacsony koncentrációban a növények preferenciális nitrogénforrása. Mivel az ammónia az élő növényi sejtekben folyamatosan képződik különböző biokémiai átalakulásokban, méregtelenítésének több bioszintetikus útvonala is kialakult.
A bíróság a minisztériumot a további jogsértéstől eltiltotta, és elégtétel adására kötelezte. Bitaynak legalább most illene megfogadnia Ángyán akkori tanácsát. Ám esetleges lemondása — amelyre azért nem kötnénk fogadást — aligha vigasztalná a kishantosiakat.
A mérgek nehezen szívódnak fel. Ezek is érdekelhetik.
Szerkesztőség A talaj-ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti. A talaj egy élő környezet, amely támogatja, lehetővé teszi rendkívül változatos közösségek, mikro- és makroorganizmusok együttélését, a környezettel kapcsolatos nyílt interakciót. Egyes területeken a talaj különböző összetételű, más-más életkörülményeket biztosít a benne élő mikroorganizmusok számára, így azok másképp talaj méregtelenítése a különböző életviszonyokhoz, miközben így a talaj bioösszetétele sem lesz egyforma egyes területeken. A talaj viszonylag sűrű közeg, ezért jellemző a benne élő állatokra a megnyúlás, hosszúkás testfelépítés, a fényérzékelő szervek redukciója, a miniatűrizáció, a végtagok átalakulása és alkalmazkodása a környezetükhöz.