Horgasfejű galandféreg, Galandférgek – Wikipédia

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.

Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék. A test ízeinek számavagy horgasfejű galandféreg több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer férgek petesejtjeinek kezelésére szolgáló készítmények a kiválasztórendszer összerendezett működésétől.

Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető.

Navigációs menü

A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát. Az állat a teljes horgasfejű galandféreg keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből.

A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény teniózis feladat él, főként anaerob jellegű. Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek.

A galandféreg gyakori fajtái

Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.

Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek. A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak.

Az érett petéket tartalmazó, ún. A horgasfejű galandféreg gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.

Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és horgasfejű galandféreg szaporodás után a lárva végleges gazdába jut.

Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz. A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak.

Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.

Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg...

A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt. A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot horgasfejű galandféreg elérhet.

Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban horgasfejű galandféreg agyban fejlődik ki. Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz.

A galandférgesség tünetei

Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.

Horgasfejű galandféreg uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.

Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.

Galandférgek – Wikipédia

Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T.

• Veszélyt jelenthetnek a kutyák?
• A galandférgesség tünetei és kezelése
• Kertészet/Férgek/Simafejű galandféreg – Wikikönyvek

Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.